Ľadovec – príbehové karty

Történetkártyák gyerekekről és szeretteikről – kártyák a gyerekek viselkedéséről, érzelmi átéléseiről és valódi szükségleteiről.
A 81 kártya a gyerekek életének három fontos területére irányítja a figyelmet: a viselkedés megnyilvánulásaira; az érzelmi átélésre; a szükségletekre. Minden területet a kártyák szélén más szín jelöl. Viselkedési megnyilvánulások – fehér, átélés – világoskék, szükségletek – sötétkék.
A kártyák abból a feltevésből indulnak ki, hogy a vízfelszín felett a zavaró és nemkívánatos viselkedési megnyilvánulásokat érzékeljük. A vízfelszín alatt azonban az érzelmi átélés zónája húzódik. Az érzelmek mindig kísérik az adott viselkedést, és a gyermek környezete nem mindig fogadja el őket. Legalul, az alapnál pedig a szükségletek találhatók, amelyek, ha nincsenek kielégítve, végső soron nemkívánatos viselkedéshez vezetnek.
A kártyák a leggyakoribb viselkedési megnyilvánulásokat tükrözik; rámutatnak az adott helyzetekben lehetséges érzelmi spektrumra, és ábrázolják a releváns szükségleteket.
Szülőknek, pedagógiai és szakmai munkatársaknak, a segítő foglalkozásokban dolgozóknak lehetőséget kínálnak arra, hogy a gyerekekkel való kapcsolatban tudatosítsák ezeket a pillanatokat, és így jobban megértsék őket. A gyermek viselkedése nem öncélú, hanem érzelmek kísérik, és kielégítetlen szükségletből/szükségletekből fakad.
Fontos tehát:
1. Megnevezni, amit látok vagy hallok (a viselkedést nem értékelem, nem értelmezem),
2. Inkább keresem azokat az érzelmeket, amelyeket a gyermek az adott pillanatban átél,
3. Keresem azt a szükségletet/azokat a szükségleteket, amely(ek) erre a viselkedésre vonatkozik/vonatkoznak,
4. Igyekszem olyan megküzdési erőforrást találni, amely segítene a szükséglet kielégítésében, az átélés megváltozásában, és így a viselkedés pozitív változásában is.
A kártyák projektív kártyaként; történetkártyaként; vagy asszociációs kártyaként is használhatók, hasonlóan a Dixit játékhoz.
Szerzők: Bronislava Pilarčíková, Martina Wäldl
Szakmai közreműködés: Iveta Tarabová
Illusztrációk: Ondrej Sova

Fontos tehát:
1. Megnevezni, amit látok vagy hallok (a viselkedést nem értékelem, nem értelmezem),
2. Inkább keresem azokat az érzelmeket, amelyeket a gyermek az adott pillanatban átél,
3. Keresem azt a szükségletet/azokat a szükségleteket, amely(ek) erre a viselkedésre vonatkozik/vonatkoznak,
4. Igyekszem olyan megküzdési erőforrást találni, amely segítene a szükséglet kielégítésében, az átélés megváltozásában, és így a viselkedés pozitív változásában is.
A kártyák projektív kártyaként; történetkártyaként; vagy asszociációs kártyaként is használhatók, hasonlóan a Dixit játékhoz.
Szerzők: Bronislava Pilarčíková, Martina Wäldl
Szakmai közreműködés: Iveta Tarabová
Illusztrációk: Ondrej Sova